Rég volt már az első bejegyzés. Emlékszem, mikor létrehoztam ezt a blogot, talán magam sem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig fog fennmaradni, hiszen az elődei sosem bírták néhány hónapnál tovább. Az obszidián pillangó azonban kitartott, megőrizve álmaim lenyomatát még a legkeserűbb és sötétebb időkben is. Menedék volt, írásterápia ha sebzett volt a lelkem, kamaszos, féltve őrzött ékszerdoboz pedig ha épp hely kellett arra, hogy kiélhessem a művészi exhibicionizmusom.

Azonban örök törvény az, hogy semmi sem tarthat örökké. A világ állandó változásban, örök körforgásban van, és ha igaza van a majáknak, ha nem, számomra a 2012-es esztendő mindenképpen vízválasztó. Szép lassan lezárul egy korszaka az életemnek, bár őszintén szólva még időnként kapaszkodom belé, csak úgy megszokásból.

Sok dolgot veszítettem el az elmúlt időkben, de nem szabad megfeledkeznem arról, hogy mindenképpen nyertem is néhányat. Ha mást nem, hát tapasztalatokat. Most minden olyan kusza, mintha csak sebek volnának a lelkemen, amik megzavarják az elmém. Persze tudom, ez csak átmeneti állapot.

A hosszas bevezető után ezennel kimondom a mai bejegyzés tételmondatát: az obsidinabutterfly.freeblog.hu ezennel bezárul.

Sokat rágódtam ezen a döntésen, még akkor is, ha tudtam, hogy csupán csak néhány ember olvassa e sorokat. De nem is számukra fontos ez a búcsú. Inkább számomra. A pillangó jelképezett valamit az életemben, valamit, amit többre becsültem nagyon sok mindennél, bár mint a szimbólumok legtöbbjénél, ennél sem kategorikusan kijelenthető, hogy ezt és ezt jelenti. Sokat jelentett. Érzéseket, még embereket is talán. Célokat és eszméket, amelyekben az ifjonti lelkesedés teljes hevével hittem. Azonban a már emlegetett változások miatt a pici fekete pillangó nem is oly rég tragikus körülmények közt elhalálozott. Béke poraira.

Nos, nem is fecsérelnék erre több szót. A búcsú úgyis mindig fájdalmas, és túlontúl hosszadalmas. Vár egy új Élet. Vár még annyi minden más. Épp ezért, hadd mutassam be büszke szülőként a

http://winterheart09.blogspot.com/

-ot, ami e blog utódjául szolgál majd. Mindazonáltal fontos megjegyeznem, hogy bár a WinterHeart az ObsidianButterfly utódja, de semmiképp sem azonos vele, tehát amiről beszélünk az nem egy költözés. Inkább újjászületésnek mondanám. Szebben, jobban és mindenképpen egy magasabb szinten. A jövőben szeretnék kevésbé öncélú témákkal foglalkozni és kicsit kidomborítani a blog publicisztikai oldalát (cikkek, versek, rövid történetek - ami épp jön). Természetesen lesznek magánsirámok is, a tőlem már megszokott stílusban. Nem tudom, mit írhatnék így végszóképp, ezért talán jobb, ha nem is írok semmit.

Talán csak ezt: Isten veled, Pillangó!